Az elméletünk

Az első kérdés, amit a személyiségtesztünket kitöltő emberek általában feltesznek az az, hogy “Mit jelent ez az öt betű?”. Az olyan rövidítésekre gondolnak, mint például az INTJ-A, ENFP-T vagy ESTJ-A. Ahogy olvashatták már a Típus leírások című, vagy más hasonló jellegű, honlapunkon megtalálható cikkekben, minden betű egy személyiségjegyet jelöl, egy variánssal a végén. Mielőtt azonban kitérnénk e személyiségjegyek részletes bemutatására, tegyünk egy rövid, történelmi kitérőt.

Amióta mi, emberek, ezen a földön élünk, számtalan kísérletet tettünk arra, hogy valahogyan leírjuk és kategorizáljuk magunkat. Galénosz az embereket négy vérmérsékleti csoportba (szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus) osztó elméletétől a pszichológia legmodernebb vívmányaiig hosszú a sora azoknak a próbálkozásoknak, hogy beszorítsuk az amúgy nagyon is összetett és képlékeny emberi természetet egy jól meghatározott kategória-rendszerbe. Bár még mindig nem vagyunk képesek megtenni ezt, a ma meglévő modellek aránylag jól körülírják a személyiségjegyek nagy részét és általában megbízhatóan vetítik előre, hogy bizonyos körülmények között hogyan fognak a különböző típusok viselkedni.

Mindezekkel együtt azonban figyelembe kell vennünk, hogy bármelyik modellt is vesszük alapul, személyiségünk csak egyetlen aspektus a sok közül. Cselekedeteinket a körülményeink, tapasztalataink és személyes céljaink ugyanolyan mértékben befolyásolják. Típus leírások és Prémium profilok című cikkeinkben leírjuk, hogyan viselkednek valószínűsíthetően bizonyos személyiségtípusok. Ezek a leírások azonban csak indikátorok és tendenciák, nem pedig száz százalékos bizonyosságot ígérő útmutatók és válaszok. Nagyon nem mindegy, hogy valaki egy személyiségjegy tesztelésekor 10 vagy 80 százalékot ér el, de a teszt eredményére ne szentírásként tekintsünk, hanem eszközként magunk és mások jobb megértésére.

A mi megközelítésünk két különböző filozófiában gyökerezik. Az egyik a huszadik század elejéről származik és Carl Gustav Jung, az analitikus pszichológia atyjának nevéhez fűződik. Jung elmélete a pszichológiai típusokról az egyik legbefolyásosabb a személyiség tipológia területén és számos különböző elmélet megszületését inspirálta - többek között a miénket is. Jung egyik legfontosabb vívmánya az introvertált és extravertált típusok elméletének kidolgozása volt. Eszerint minden egyes ember besorolható e két kategória egyikébe, vagyis vagy a belső világára koncentrál (introvertált), vagy a külsőre (extravertált). Manapság már kicsit másképp definiálják ezeket a kifejezéseket. Az extravertált egyet jelent valamiféle szociális rátermettséggel, pedig az eredeti jungiánus felosztás arra utalt, honnan szerzi az ember az energiáit. Ilyen értelemben tehát az introvertált ember nem feltétlenül félénk, az extravertált pedig nem feltétlenül jó közösségi ember.

Az introvertált-extravertált ellentétpárján kívül Jung még számos új koncepciót alkotott. A minket leginkább érdeklőek jelen esetben a megítélő funkciók (vagy gondolkodó, vagy érző) és az észlelő funkciók (vagy érzékelő, vagy intuitív). Jung szerint az egyes ember ezek közül a kognitív funkciók közül csak egyet részesít előnyben és arra támaszkodik a leggyakrabban. Bizonyos helyzetekben azonban a többi funkció is előtérbe kerülhet, hiszen azok sem hiányoznak teljesen. Ezt a négy alapfunkciót az is befolyásolja, hogy az adott személy introvertált vagy extravertált-e. Például akinek a domináns funkciója introvertált érző, másképp fog gondolkodni, mint akié extravertált érző.

Az 1920-as években Katharine Cook Briggs figyelmét is felkeltette Jung elmélete és megírta az egyik máig legnépszerűbb személyiségvizsgáló tanulmányt: Myers-Briggs Type Indicator® (röviden MBTI®). Briggs tanár volt, akit régóta nagyon érdekelt a személyiség tipológia és maga is kidolgozott egy típus elméletet, mielőtt Jung munkásságával megismerkedett volna. Briggs és lánya, Isabel Briggs Myers kidolgozott egy jól használható módszert arra, hogy sorrendet állítsanak fel az egyes ember jungiánus preferenciái között - így születtek meg a négybetűs rövidítések.

Ha szeretne többet megtudni, olvassa el Isabel Briggs Myers “Gifts Differing: Understanding Personality Type” című művét. Mivel modellünkben eltérő módon határozzuk meg a személyiségjegyeket és típusokat, a cikkben nem mélyülünk el a jungi koncepciókban és a hozzá kapcsolódó elméletekben.

Egyszerűségének és könnyű használhatóságának köszönhetően ez a négybetűs modell megjelenik több, egymástól eltérő elmélet és felfogás eszközeként. Ilyenek például a szocionika, Keirsey vérmérséklet osztályozása, vagy Linda Beren interaktív stílusai. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy bár ezek a rövidítések megegyeznek vagy nagyon hasonlóak az eredetihez, a jelentésük között lehet kisebb-nagyobb eltérés. Azért is nyúlik ilyen hosszúra a bevezetésünk, mert világossá akarjuk tenni, hogy nem létezik egyetlen, kizárólagos definíció ezek mögött a típuselméletek mögött. Minden elmélet pontosan meghatározza a maga értelmezését, ezért lehetséges, hogy öt különböző, magát INFJ-nek kategorizáló ember tulajdonképpen öt különböző definíció szerint az. Természetesen rengeteg az átfedés ezek között az értelmezések között, de semmiképpen sem azonosak.

De hagyjuk is most a tipológiai elméleteket. Van egy másik lencse is, amin keresztül a személyiséget vizsgálhatjuk, ez pedig személyiségjegy-alapú, nem típus-alapú. Mit is értünk ezen? Ahelyett, hogy létrehoznánk 4 (vagy 8, 16, 32...) típusból álló kategóriákat és megpróbálnánk az embereket egy-egy típusba besorolni, dönthetünk úgy, hogy meghatározunk egy bizonyos számú személyiségjegyet, majd egy jól meghatározott skálán teszteljük az emberek preferenciáit. Pontozzuk, de nem kategorizáljuk őket. Talán hallotta már az ambivertált kifejezést, ami tökéletes példa a mi esetünkre. Ha valaki ambivertált, akkor körülbelül az introvertált-extravertált skála közepén helyezkedik el: se nem túl nyitott, se nem túl visszahúzódó. Vagyis sehogyan sem illeszthető a fent leírt jungi modellbe. Minden típus-alapú elméletnek egyébként hátránya, hogy nehezen tud olyan embereket kategorizálni, akiknek teszteredménye pont a skála választóvonalára esik, függetlenül attól, hogy hány választóvonal is van.

A személyiségjegy-alapú elméletek az ambivertált embereket mérsékelten extravertáltnak nevezik és nem osztják be egyetlen személyiségtípusba sem. Egy ilyen megközelítés sokkal inkább lehetővé teszi, hogy megbízhatóan vizsgáljuk a személyiségjegyek és más jellemzők (pl. politikai hovatartozás) közötti összefüggéseket. És ezért uralkodó a személyiségjegy-alapú felfogás a pszichometrikus kutatásban - de sehol máshol igazából. A típus-alapú elméletekkel ellentétben ugyanis ez a fajta megközelítés nem teszi lehetővé, hogy olyan kategóriák és típusok jöjjenek létre, melyek könnyen érthetőek mindenki számára és szakmai és egyéb diskurzusok alapjául szolgálhatnak. Ebből következően igaz, hogy az olyan kategóriák, mint az extravertált és introvertált egyértelműen túl behatárolóak, viszont segítségükkel a személyiség egy jelentős részét mégis csak képesek vagyunk leírni és létre tudunk hozni olyan elméleteket, melyek megkísérlik megválaszolni azt a kérdést, hogy miért is tesszük, amit teszünk. És ezt egy olyan tudományosan igazolható, de teljesen jellegtelen kijelentés, miszerint “te 37%-ban vagy extravertált” soha nem fog tudni elérni.

A mi modellünk e két világ legjobb részeit kombinálja. Mi is a Myers-Briggs-féle rövidítéseket használjuk, mert egyszerűek és könnyen érthetőek, viszont újragondoltuk Jung számos személyiségjegyét és hozzáadtunk még egyet. Ezáltal leegyszerűsödött a modell és közelebb is került a legújabb kutatási eredményekhez, mégpedig az úgynevezett Nagy Ötök elnevezésű, a személyiség dimenzióit vizsgáló elmélethez. A Myers-Briggs és más jungiánus alapú elméletekkel ellentétben, nem vettünk bele modellünkbe olyan kognitív funkciókat, mint az extravertált-gondolkodó, vagy az introvertált-érzékelő és nem is rangsoroltuk őket. Ehelyett öt független skálát választottunk és típusainkat azok köré építettük. Ez a módszer lehetővé tette számunkra, hogy tesztjeink nagy pontossággal mérjenek és egyben továbbra is képesek legyünk világosan elkülönülő személyiségtípusokat meghatározni és körülírni.

Nézzük akkor meg az öt személyiségjelleget külön-külön, majd tekintsük át a típus csoportokat.

Az öt személyiségjelleg

Ez a rész azt az öt személyiségjelleget mutatja be, amelyek együtt alkotják a személyiségtípust. Ezek a tudat, energia, természet, taktika és identitás. Ezek mindegyike egy-egy kétpólusú kontinuum, közepén a “semleges” értékkel. A százalékos eredmény, melyet a teszt kitöltése után kapunk, egyrészt azt mutatja meg, melyik kategóriába esünk, másrészt pedig azt, hogy milyen erősek a preferenciáink.

Menjünk akkor végig az egyes személyiségjellegeken:

Tudat

Ez a jelleg azt mutatja meg, milyenek az interakcióink más emberekkel:

  • Az introvertált (I) személyek a magányos cselekvéseket kedvelik, gondolkoznak, mielőtt beszélnek és fárasztja őket a társas együttlét.
  • Az extravertált (E) személyek a csoportos cselekvéseket kedvelik, beszéd közben gondolkoznak és energiával tölti fel őket a társas együttlét.

Energia

A második aspektus azt határozza meg, hogyan látjuk a világot és hogyan dolgozzuk fel az információkat.

  • Az intuitív (N) személyeknek nagy a képzelőereje, a megérzéseikre támaszkodnak, elméleteket gyártanak és arra koncentrálnak, hogy mi történhet.
  • A realista (S) személyek két lábbal állnak a földön, az érzékeikre támaszkodnak, gyakorlatias dolgokkal foglalkoznak és arra koncentrálnak, ami már megtörtént.

Természet

Ez az aspektus határozza meg, hogyan hozunk döntéseket és hogyan boldogulunk az érzelmeinkkel.

  • A logikai beállítottságú (T) személyek kemények, az eszüket követik, az objektivitásra és racionalitásra fókuszálnak.
  • Az elvi beállítottságú (F) személyek érzékenyek, a szívüket követik, a harmóniára és együttműködésre fókuszálnak.

Taktika

Ez a jelleg azt mutatja meg, hogyan viszonyulunk a munkához, hogyan tervezünk és hogyan hozunk döntéseket.

  • A tervező (J) személyek könnyen, határozottan döntenek, a tiszta szabályokat és irányelveket kedvelik, soha le nem késnének egy határidőről, a korlátokat keresik.
  • A kutató (P) személyek nagyon jól improvizálnak, szeretik, ha megmarad a választási lehetőségük, lazán állnak a munkájukhoz, a szabadságot keresik.

Identitás

Végül pedig az identitás mintegy alátámasztja a többit, azt mutatja meg, mennyire vagyunk biztosak képességeinkben és döntéseinkben.

  • Az öntudatos (-A) személyek érzelmileg stabilak, nyugodtak, lazák, nem aggódják túl a dolgokat.
  • Az óvatos (-T) személyek aggódóak, odafigyelnek a kinézetükre, sikerorientáltak és maximalisták.

Típus csoportok

Most már tudjuk, hogy az egyes típusok miből állnak. De hogyan áll össze egésszé a kép?

Rendszerünknek két rétege van: az első (belső) réteg határozza meg szerepeinket, a második (külső) pedig a stratégiáinkat.

Szerepek

A szerepek rétege határozza meg céljainkat, érdekődési körünket és kedvelt tevékenységeinket. Négy szerep típust tudunk leírni:

Analitikus (intuitív és logikai beállítottságú [_NT_] típusok, az öntudatos és óvatos variánsokkal együtt)

Ezek a személyiségtípusok nagyra értékelik a racionalitást és kerülik a részrehajlást, kitűnően megállják a helyüket szellemi vitákban és tudományos vagy műszaki területen. Függetlenek, nyitottak, erős akaratúak és nagy képzelőerővel vannak megáldva, a dolgokat hasznosságuk alapján közelítik meg és sokkal inkább arra törekednek, hogy a dolgok jól működjenek, mint hogy mindenkit boldoggá tegyenek. Az analitikusok remek stratégiai gondolkodók, de társas és szerelmi viszonyaik gondot jelentenek számukra.

Diplomaták (intuitív és elvi beállítottságú [_NF_] típusok, az öntudatos és óvatos variánsokkal együtt)

A diplomaták az empátiára és együttműködésre fókuszálnak, ők a diplomácia és tanácsadás mesterei. Az ebbe a csoportba tartozó emberek jól működnek együtt másokkal és fantáziadúsak, sokszor békítőként szerepelnek a munkahelyükön vagy a társaságukon belül. Ezek a vonások melegszívű, empatikus és befolyásos emberekké teszik őket, de problémák merülhetnek fel, amikor egy-egy helyzetben hideg racionalitásra van szükség, vagy nehéz döntés elé kerülnek.

Őrök (realista és tervező [_S_J] típusok, az öntudatos és óvatos variánsokkal együtt)

Az őrök együttműködő és nagyon praktikus személyek, megteremtik és óvják a rendet, biztonságot és stabilitást, akárhová is kerülnek. Az ezekbe a típusokba sorolható emberek keményen dolgoznak, aprólékosak és hagyománykövetőek. A logisztika és adminisztráció területén jeleskednek, főleg, ha világos a hierarchia és tiszták a szabályok. Ezek a személyiségtípusok kitartanak a terveik mellett és nem ijednek meg a kemény feladatoktól, viszont nem rugalmasak és nehezen fogadják el mások eltérő elképeléseit.

Felfedezők (realista és kutató [_S_P] típusok, az öntudatos és óvatos variánsokkal együtt)

Az összes közül ezek a legspontánabb típusok, és olyan szinten képesek a környezetükkel kapcsolatot teremteni, ahogy az az eltérő típusoknak soha sem sikerülhet. A felfedezők hasznosságelvűek és gyakorlatiasak és akkor vannak igazán elemükben, amikor gyors reakciókra van szükség és improvizálni kell. A szerszámok és technológiák mesterei, melyeket sokszínűen képesek használni: a valódi szerszámok használatától az emberek meggyőzéséig igen sokrétű a tehetségük. Nem meglepő, hogy ezek a személyiségtípusok pótolhatatlanok krízisek esetén, valamint a kézművesség és a kereskedelem területén, viszont személyiségjegyeik veszélyes vállalkozásokba sodorhatják őket, vagy elveszhetnek az érzéki gyönyörökben.

Stratégiák

A stratégia réteg mutatja meg, hogy hogyan, milyen módon végezzük dolgainkat és érjük el céljainkat. Stratégiából szintén négy van:

Magabiztos individualizmus (introvertált és öntudatos [I___-A] típusok)

A magabiztos individualisták egyedül szeretnek tevékenykedni, inkább a saját képességeikben és megérzéseikben bíznak, nem keresik a kontaktust más emberekkel. Tudják miben jók és tele vannak önbizalommal. Ezek a személyiségtípusok szilárdan hisznek abban, hogy a személyes felelősség és az önmagunkba vetett hit nagyon fontos értékek. A magabiztos individualisták nem nagyon törődnek más emberek véleményével és leginkább önmagukra szeretnek támaszkodni.

Kapcsolatteremtés (extravertált és öntudatos [E___-A] típusok)

A kapcsolatteremtők állandóan társas kapcsolatokat keresnek, nagyon jók a kommunikációs képességeik, és kitűnően érzik magukat társas összejöveteleken vagy bárhol, ahol emberekre kell támaszkodniuk, vagy embereket kell irányítaniuk. Ezek a típusok hisznek saját képességeikben és bátran, habozás nélkül fejtik ki véleményüket. Aktív szerepük a közösségükben és kiemelkedő emberismeretük nagyon sokat jelent számukra. Az viszont, hogy mit gondol a többi ember róluk, nem nagyon érdekli őket.

Állandó fejlődés (introvertált és óvatos [I___-T] típusok)

Az állandóan fejlődők csendes, individualista emberek. Maximalisták, sikerorientáltak és nem sajnálják sem az időt, sem az energiát, hogy a lehető legjobb eredményt tegyék le az asztalra. Az állandóan fejlődők mindig jól teljesítő egyének, akik szakmájuk elkötelezett, odaadó művelői, viszont hajlamosak túl sokat aggódni azon, vajon elég jól végzik-e a dolgukat.

Társadalmi szerepvállalás (extravertált és óvatos [E___-T] típusok)

Az utolsó stratégiát társaságkedvelő, energikus és sikerorientált típusok választják. A társasági szerepvállalók általában nyugtalan, maximalista egyének, akik hajlamosak nagyon pozitív és nagyon negatív érzelmek megélésére is. Kíváncsiságuk és nagy munkabírásuk ambíciózus, de ugyanakkor érzékeny emberré teszi őket. Az ezt a stratégiát követő típusoknak nagyon sokat számít más emberek véleménye. Nagyra értékelik társadalmi helyzetüket és mindenben sikerre törekszenek.

Típus táblázat

Az alábbi táblázat a lehetséges típus kombinációkat mutatja be a szerepekkel és stratégiákkal együtt.

Analitikusok Magabiztos individualizmus INTJ-A, INTP-A
Kapcsolatteremtés ENTJ-A, ENTP-A
Állandó fejlődés INTJ-T, INTP-T
Társadalmi szerepvállalás ENTJ-T, ENTP-T
Diplomaták Magabiztos individualizmus INFJ-A, INFP-A
Kapcsolatteremtés ENFJ-A, ENFP-A
Állandó fejlődés INFJ-T, INFP-T
Társadalmi szerepvállalás ENFJ-T, ENFP-T
Őrök Magabiztos individualizmus ISTJ-A, ISFJ-A
Kapcsolatteremtés ESTJ-A, ESFJ-A
Állandó fejlődés ISTJ-T, ISFJ-T
Társadalmi szerepvállalás ESTJ-T, ESFJ-T
Felfedezők Magabiztos individualizmus ISTP-A, ISFP-A
Kapcsolatteremtés ESTP-A, ESFP-A
Állandó fejlődés ISTP-T, ISFP-T
Társadalmi szerepvállalás ESTP-T, ESFP-T